Iskoláknak
Föld2222
Utópia vagy disztópia: hogyan és hol élünk 200 év múlva?
A globális felmelegedés és a klímaváltozás sokáig csak messzi, felfoghatatlan fenyegetésnek tűnt. Az elmúlt évtizedben az ijesztő jövőkép egyre közelebb került hozzánk. „Eddig is voltak forró nyarak!” – vonják meg néhányan a vállukat.
Van, aki hárít, van, aki cselekszik, és vannak olyanok is, akiknek mindennapi életében tartós stresszt, félelmet okoz a klímaválság. Az UNICEF Magyarország friss felmérése szerint a hazai fiatalok 90%-a állítja, hogy valamilyen mértékben szorongást él meg a klímaváltozással kapcsolatban, 33% pedig kimondottan erőteljesen szorong. A Föld 2222 c. előadásunkban szembenézünk a félelmekkel, megküzdési mechanizmusokkal, alkalmazkodási stratégiákkal.
Mit ad a program?
Katasztrófa-fantázia
Színészeink a nézők segítségével határozzák meg azt a jövőbeli eseményt, amely a klímaváltozás hatására bekövetkezett a Földön. Együtt formálják a karaktereket, akik története improvizált jelenetek sorozatában bontakozik ki.
Kérdésfelvetés
Vajon milyen lesz embernek lenni a Földön 200 év múlva? Mi jelenti a legnagyobb változást? Hogyan boldogul egy posztapokaliptikus világban egy balett-táncos? Egy kéményseprő, egy biológia tanár, egy hidegburkoló?
Együttműködés
A műsorvezető és a Greenpeace Magyarország aktivistája, valamint egy pszichológus szakértő beszélgetnek a történetről, a közönség bevonásával.
Élménybeszámoló egy korábbi előadásról:
Praktikus tudnivalók
- Komplex improvizáció alapú program a klímaszorongás és a klímaváltozás témakörében
- Milyen lesz a Föld 2222-ben, ha a klímaváltozás már most az ajtónkon kopogtat?
- Katasztrófa-fantáziák és cselekvési lehetőségek
- Célcsoport: 7-8 osztályosok, középiskolás diákok, egyetemi hallgatók
- Időtartam: 45 perces improvizációs színházi előadás + 45 perces feldolgozó beszélgetés
- Személyi feltételek: játékmester, négy színész, technikus valamint egy szakértő és egy pszichológus segíti a téma feldolgozását
„Nagyon jó volt. Volt téma, amivel azonosultam, az egyik témában konkrétan magamat láttam és ez megható volt. Annyin lehetne változtatni, hogy jobban mesélnek arról, hogy hogyan lehet megszabadulni a függőségemtől.”
„Sok olyan dolog volt, amivel együtt tudtam érezni. Egyben volt vicces és tartalmas.”
„Hasznos volt, érdekes és megható.Nagyon jól játszottak és akár érintettek vagyunk, akár nem, ez az előadás az életről való gondolkodásmódod javítja.”
„Azt üzenem a társulatnak, hogy csinálják tovább ugyanígy.”
„Mehetnénk még több ilyenre, megnéznék több utat vagy más témákat is.”
A Függőségeink c. program nézői
Diákszempont Általános Iskola és Gimnázium